A mai napon részt vettem egy Paksi Atomerőmű látogatáson. Korábban is szívem csücske volt ez a téma, mivel maghasadásból és az atomenergia felhasználásából feleltem csillagos ötösre a szóbeli érettségin fizikai-kémiából.

Az a rend és szervezettség példaértékű, ami ott folyik. Mindig örülök, amikor a gyakorlatban is látom működni az általam oktatott dolgokat.

Mindennek megvan a maga helye és rendszere. Ott nincs olyan, hogy valaki céltalanul kolbászol a területen.

Természetesen az ott dolgozó emberek büszkék magukra, hogy ott dolgozhatnak. Joggal lehetnek is, mivel minden egyes munkatársnak nagyon komoly képzésen, vizsgákon és alkalmassági teszteken kellett megfelelnie.

Szeretném bemutatni pár szóban a Paksi Atomerőmű képzési rendszerét. Természetesen a kiválasztás is nagyon komoly dolog, de nagyon sok helyen egyáltalán nem elvárás a főiskolai vagy egyetemi végzettség.

Tudják, hogy, amit ott kell csinálnia az embereknek azt egy iskolában sem tanítják, úgy hogy jobb, ha a személynek nincs teletömve a feje felesleges lexikális tudással. Például, hogy valaki egy reaktor blokk irányítóközpontjában dolgozhasson ahhoz az alábbi képzéseken kellett átesnie:

A felvételnél több száz kérdésből álló teszten kellett bizonyítania éleslátását, ésszerű viselkedését.

Majd ezútán egy három modulból álló Bevezető képzésen kellett keresztülmennie. Ha ez megvolt, akkor jöhetett az Alapképzés, ami megadja az alapokat. Természetesen minden képzésből vizsgát kell tennie. Ezútán jöhet a tényleges munkakörének a képzése. Itt az elmélet mellett rengeteg szimulációs programon kell részt vennie. Ez azt jelenti, hogy a reaktorblokk irányítóközpontjának pontos másolatát megépítették és ott különböző nehézségi fokozatú helyzeteket szimulálnak. Itt nem csak azt vizsgálják, hogy milyen gyorsan tudja megoldani a problémát, hanem azt is, hogy mennyire izzad le közben és, hogy képes-e együttműködve csapatban keresni a megoldást, vagy csak a saját feje után megy.

Egy teljes képzés 4-5 évig is eltarthat, hogy a személy az irányítóközpontban dolgozhasson. Ahhoz, hogy vezető legyen még további képzéseken szükséges átesnie.Közben a vizsgákat és a teszteket évente meg kell ismételnie. A szimulációs gyakorlatok folyamatosak. Nincs olyan, hogy már nincs mit képezni, gyakorolni rajta. Mindig jöhet egy váratlan nemvárt probléma, amit tudnia kell kezelni. Minden egyes gyakorlattal a rátermettségüket és a csapatszellemüket kell bizonyítaniuk. 

A leírtakat figyelembe véve hiba azt képzelni, hogy egy új munkatársat azonnal beállíthatunk dolgozni és többet nem lesz vele gondunk. Meglehet, hogy eleinte nem lesz, mert a többiek eltussolják a hibáit, később pedig ránk szakad az egész, hogy mennyire nem ért hozzá, és egyáltalán nem azt csinálja, mint amit kellene.

Ez utólag zúdul ránk és akkor kapkodhatunk, hogy helyrehozzuk a hibáit. Sokkal egyszerűbb lett volna, hogy ha már az elején megkapja a cégből és a cég szabályaiból az Alapképzést, majd utána a saját munkakörének a képzését. Ha nem is írásban, de legalább szóban lefektetve, hogy lássa, mik a határok, meddig mehet el. Mi az, amit semmiképpen nem szabad megtennie, mi az, amit elvárunk tőle, hogy megtegyen. Így már sokkal szabadabban tud dolgozni, mert tudja, hogy nem hibázhat, hogy, ha ezeket betartja.

Ha szeretnél többet megtudni, hogy miként tudod Alapképzésben és Munkakörképzésben részesíteni a munkatársaidat, kérdd személyes tanácsadásomat.

Őszinte törődéssel,

Loksa Ágnes