Biztos vagyok benne, hogy volt már arra példa, hogy valakik bosszantó dolgokat tettek a környezetedben és nem használt a szép szó, sem a fenyegetés…

Cégvezetőként ez a munkahelyen még hatványozottabban fordulhat elő. Bosszant a szomszéd, mert átdobálja a szemetét, vagy arrébb rakja a különböző tárgyaidat. Nem is beszélve a munkatársakról, akik képtelenek maguktól felvenni a szemetet, rendet tenni, elmosogatni stb.

Íme egy tanulságos történet, hogy miként érhetünk el célt a környezetünkben fortélyosan:

“Jack nyugdíjas éveire Floridába költözött, hogy ott élje meg a nyugodt öregkort. Azonban volt a környéken egy iskola is. Mivel júniusban költözött oda, ezért akkor üres volt a környék. Jack minden percet élvezett a nyugdíjas évek kezdetén. Azonban szeptemberben elkezdődött a suli és az első nap, tanítás után 5 rosszcsont fiú hazafelé menet hatalmas robaj közepette felrugdosta a fémkukákat az utcában.

És innentől kezdve ez volt minden nap. Jack nyugodt pihenése odalett. Tűrte 2 napig majd a harmadik napon elkapta a fiúkat és így szólt:

  • Szevasztok! Jó srácok vagyok… Én is ilyen eleven voltam fiatal koromban. Kaptok mindennap 1 dollárt, ha suli után az összes kukát szétrúgjátok – de nem hagyhattok ki egyet sem!”

A fiúk örömmel rábólintottak. Másnap jöttek és hiba nélkül hajtották végre a feladatot. Megkapták az 1 dollárt.

Következő napon Jack szomorúan közölte velük a rossz hírt: -Srácok, tudjátok kis nyugdíjas vagyok. Nem állok valami jól gazdaságilag. Mostantól csak 50 centet tudok adni.

A fiúk húzták a szájukat, de azért lelkiismeretesen végig rugdosták másnap is a kukákat.

Néhány nap múlva, mikor a fiúk végeztek a kuka rugdosással és jöttek a fizetségükért Jack így szólt: -Srácok! Nagy a baj. Nem kaptam még meg a nyugdíjam. Mostantól csak 25 centet tudok fizetni.

Erre a bandavezér kifakadt:

-Nyamvadt 25 centért nem fogjuk a drága időnket arra pazarolni, hogy kukákat rugdossunk! Felejtsd el öreg! Mi kiszálltunk. Csináltasd mással!

És Jack azóta is nyugodtan él…”

Hogyan tudjuk ezt a gyakorlatban alkalmazni?

Ha jól ismerjük a másik gondolatait, szándékait, akkor az ő számára elfogadható módon tudunk vele kommunikálni és rá tudjuk venni arra, amit szeretnénk, anélkül, hogy nagy ellenállásba ütköznénk vagy erőszakot kellene bevetnünk. Sőt, még örülni is fognak, hogy megcsinálhatják.

Gyakran egy jó szó, vagy, egy törődés hamarabb meghozza az eredményt, mintha lehordjuk a személyt.

Mit kell ehhez tennünk?

Érdemes időközönként Felmérést készíteni a munkatársakkal, hogy miről mit gondolnak, mi a véleményük, milyen a hozzáállásuk a munkához a céghez, a vezetőséghez. (A jól feltett és profi módon kiértékelt válaszokból azt is megtudhatjuk, amikor valaki nem őszintén válaszol, ami egy bizonyos jelzést ad arról a munkatársról.)

Ha ez megvan, akkor már vezetőként könnyebben fel tudjuk venni a nézőpontjukat és a megfelelő módon rávenni őket az együttműködésre.

Ne felejtsük el, hogy ha ellenállásba ütközünk, az nem minden esetben jelenti azt, hogy nem akarják, amit mi szeretnénk, hanem egyszerűen csak téves elképzeléseik vannak a dolgokról, mert teljesen más nézőpontból látják, mint egy tulajdonos. Ők a legtöbb esetben minden változtatást úgy élnek meg, hogy bizonytalanná teszi a jövőjüket illetően, ezért nem lesznek túl együttműködőek, sőt ellen is állhatnak.

Amikor az emberekhez beszélünk, akkor fel kell vennünk a nézőpontjukat, hogy lássuk, amit ők látnak, mert akkor a számukra elfogadható módon tudjuk becsomagolni a mondandónkat, ahogy a fenti példa is mutatja.

Például, hogy ha a Felmérésből kiderült, hogy az alkalmazottak negatívan látják a jövőjüket, akkor a változtatás bemutatásánál ne az előnyöket hangsúlyozzuk ki, hanem azokat a nehézségeket, bajt, amit el tudnak kerülni, ha megcsinálják, mert az ő nézőpontjukból az élet nehézség és nincsenek benne jó dolgok, csak a nagyobb bajt lehet elkerülni.

Viszont, ha zömében olyan munkatársaink vannak, akik pozitívak és van jövőképük, akkor nekik bátran emeljük ki az előnyöket, mert az ő nézőpontjukból lehet jobbá tenni a dolgokat.

Alkalmazzuk a “Többet ésszel, mint erővel” mondást és vegyük rá a munkatársakat arra, amit első látásra nem akarnának pedig nagyon is a hasznukra válna.

Őszinte törődéssel,

Loksa Ágnes