A minap egy belvárosi étteremben ebédeltem, amikor a hirtelen érkező nyári vihar mindent és mindenkit elmosott az utcán. Hátizsákos turisták próbáltak egy kapualjba behúzódni. A pincérek gyorsan beterelték a vendégeket az épületbe és mentették, ami menthető. Az egyik étterem étlapját lefújta a szél és ott hányódott az utcán. Több arra járó is keresztül gyalogolt rajta. Míg nem egy szomszédos étterem alkalmazottja fel nem vette és be ne nem vitte az étterembe.

Az ottaniak nagyon hálásak voltak érte. Ennyi kellett csak! Ott az utcán nagyon megmutatkozott az emberi jellem. Voltak, akik keresztül gyalogoltak rajta, mert nekik mindegy volt, nem az ővék és volt egy, aki készségesen felvette és bevitte az étterembe.

Az emberi jellemnek két nagyon különböző típusa van:

  1. Azok, akik úgy szeretnének boldogulni az életben, hogy rajtuk kívül mások is sikeresek legyenek. Szívesen segítenek és képesek önzetlenül adni. Mivel magukból indulnak ki, ezért könnyen becsaphatóak, hogy ha nem eléggé felkészültek az emberi tulajdonságokból. Nevezzük őket jóknak.
  2. A másik típus, ennek pont az ellentéte. Csak maguknak segítenek, mindent érdekből csinálnak és mások boldogulása egyáltalán nem érdekli őket. Mivel ők is magukból indulnak ki, ezért végtelenül bizalmatlanok és kritikusak. Nagyon meggyőzőek tudnak lenni, ezért az előző típusú személyeket képesek önmagukban, céljaikban és képességeikben elbizonytalanítani. Úgy gondolják, hogy rajtuk kívül mindenki bolond és veszélyes elem, ezért így vagy úgy, de el kell pusztítani. Nevezzük ezt a típust a gonosznak.

A “jó” emberek nagyon nehezen hiszik el, hogy léteznek “gonoszak”, mivel bennük van jóság és képtelenek elfogadni, hogy valakit csak az érdekei vezérelnek és magukon kívül nem törődnek mással. Emiatt gyakran esnek a “gonosz” csapdájába, aki kihasználja ezt. Fondorlatos módon eléri, hogy megsajnáljuk, mindig a kedvében akarjunk járni, amit leértékeléssel, állandó sértődéssel “hálál” meg. Eléri, hogy mellette semmik legyünk. Ráadásul képes családokat belülről szétzúzni, testvért testvér ellen fordítani, úgy, hogy észre sem vesszük, hogy ő áll a háttérben.

Ha egy ilyen típus kerül a vállalkozásunkba, akkor jaj nekünk. Körmönfont technikájával belülről teszi tönkre a csoportot. Van, úgy, hogy magunk észre sem vesszük, mert “hatalmas nyelvcsapásaival” elhiteti velünk, vezetőkkel, hogy ő a legjobb, legmegbízhatóbb munkaerőnk. A jó embereinket elüldözi, rossz hírűket kelti, míg az amúgy is labilis személyzetet leigázza.

Amennyiben azt vesszük észre, hogy semmit sem változtattunk, de mégis lefelé mennek a statisztikáink, a hírünk egyre rosszabb, állandó vita van a beosztottak között, akkor érdemes megkeresni ezt a “gonosz” személyt és mielőbb eltávolítani.

Nagyon vigyázzunk, mert az ilyen típus képes iszonyú kárt okozni még távoztában is. Például a hazugságaival megnyeri és magával viszi a kulcs fontosságú embereinket vagy feljelent a hatóságoknál, vagy egyéb vesztességeket eredményez. A jók el sem tudják képzelni, hogy milyen károkat tud okozni egy ilyen személy, ezért nincsenek rá kellően felkészülve.

A legjobb, ha elengedjük a fülünk mellett a negédes dicséreteit, a túlságos kedvességét és a hibáztató sértődéseit. Csak is az eredményeire koncentráljunk és ne hagyjuk, hogy a furmányos kommunikációjával eltérítsen minket a célunktól.

Az embert a valós szándéka határozza meg. A jó emberek önzetlenül törődnek másokkal és segítik egymást. Nem akarják, hogy másoknak rossz legyen. Míg a gonosz emberek, csak maguknak akarnak jót. Mindent érdekből csinálnak, azt mondják, amit hallani akarunk. Becsapnak, hazudnak és egy csepp felelősséget sem vállalnak érte.

Az egyik legjobban szembeszökő tulajdonságuk, hogy nem lehet rajtuk javítani. Mivel szent meggyőződésük, hogy ők jók, ezért semmilyen fenyegetés, büntetés, jó szó nem hat rájuk. Azt mondják, amit hallani akarunk, de egy-két hét múlva újra, hazudnak, újra kárt okoznak.

Ismerd fel mielőbb a “gonoszt” és óvd meg magad, a vállalkozásod és a környezeted az ilyenektől!

Őszinte törődéssel,

Loksa Ágnes