Cégvezetőként gyakran szembesülsz azzal, hogy míg Te kidolgozod a lelked is a munkatársak minden plusz munkára húzzák a szájukat és morognak, ha statisztikákat követelsz tőlük. Ráadásul úgy néznek rád, mint “akinek könnyű, mert nagy kocsival villoghat, mert több fizetést kap, szép helyekre mehet nyaralni…stb.”
Azt persze nem látják, hogy ha felajánlanád nekik az ügyvezetői posztot, az első héten elvéreznének.
Mitől cégvezető valaki?
Az, hogy több munkát képesek elvégezni, mint mások és nagyon eredményesek? Ez igaz, de nem ettől lesz valaki ügyvezető.
Egy ügyvezető valójában egy olyan személy, aki eléri, hogy a dolgok elkészüljenek. Annak biztosítására van ott, hogy a személyzet ártalmas cselekedetek és hiba nélkül hozza létre azt az eredmény, amit elő kell állítaniuk, ráadásul az életképességet biztosító mennyiségben. És ezt minden ellenállás, nehézség, és kudarc ellenében el kell érniük. A céget minden körülmények között működésben kell tudniuk tartani.
Sajnálatos tény, hogy ezt a munkatársak nem így gondolják és gyakran a vezető sem érzi, hogy ez lenne a főfeladata.
A TV reklámokban és az interneten azt látni, hogy az ember célja a drágán vett pihenés, és hogy az az ideális, amikor az ember pálmafák alatt hever és semmiféle munkát nem végez vagy az, hogy a haverokkal bulizik hajnalig.
A mai világban az a “menő”, aki kevés befektetéssel sok pénzt tud szerezni, azaz “csirkefogóskódik”, másokat becsap. Ezért véreznek el nagyon sokan az MLM (Multi level marketing) cégekben. Azt látják, hogy egy ismerősük pár év alatt szépen megszedte magát, ezért ők is belépnek. Az első képzés alkalmával szembesülnek azzal, hogy itt bizony csak az érvényesül, aki keményen dolgozik. Ez már nem megy, csak a végeredményt látják: pálmafák, koktélok, semmittevés.
Szomorú, hogy az emberek többsége úgy gondol a munkára, hogy mikor lesz már karácsonyi szünet, “már csak 12 hét van hátra”.
Sajnos ezt nagyon rosszul élik meg. Tények bizonyítják, hogy a világ legboldogtalanabb gyerekei azok, akiknek nincs mit csinálniuk: nyafognak, unatkoznak és terhére vannak a szüleiknek.
Azok az irigyelt gazdagok, akik semmilyen hasznos tevékenységet nem tudnak végezni drog problémákkal, pszichés betegségekkel és viselkedési zavarokkal küzdenek. A nyugdíjasok gyors halálozási arányát is a tétlenség és az értéktelenség érzése váltja ki. Egy személy addig él, amíg úgy érzi, hogy másoknak tud segíteni és hasznos tagja a társadalomnak. Értéket teremt.
Természetesen jó dolog a napon heverészni….. egy darabig. Mindenkinek jár a pihenés, de egy ember akkor tud igazán boldog lenni, hogy ha kemény munka áll mögötte és sikerült egy problémát megoldania. Másoknak segített a munkájával.
Egy túlságosan is szociális beállítottságú ügyvezető gyakran szemet huny a hibák, lazsálások, visszabeszélések, nem teljesítések felett. Nem ösztökéli őket kemény termelésre, inkább magát hajtja “látástól-vakulásig”. Tényleges statisztikák helyett elfogadja a sírámaikat: “Nagyon sokat dolgozunk, így is itt vagyunk estig, nem tudunk többet dolgozni. Jár nekünk a pihenés.”. Ezzel óriási hibát követ el. Ha egy munkatárs mondja meg, hogy mennyit bír dolgozni az jóval alatta lesz a normának, nem is beszélve arról, amit az ügyvezető tud elvégezni. Egy kihasználatlan személyzet alacsony árbevételt és magas költségeket jelent. A vezető nem tud több fizetést adni nekik, ezért zúgolódnak.
Ahol a vezető megköveteli a kemény munkát: – “ Itt nincs pihenés. Kemény munkát, könnyeket és nehézségeket tudok ígérni. Viszont a jó teljesítmény több pénzt jelent.”- ott magas lesz a morál, kevesebb lesz a zúgolódás és magas lesz az árbevétel. A több árbevétel magasabb életszínvonalt jelent minden munkatársnak. Egy vezető szívesen megfizetné a jó munkát, de ő is csak a “van”-ból tud fizetni. Ha alacsony termelés, alacsony marad az árbevétel is, sok lesz a morgás és az emberek boldogtalanok lesznek. Ahol kemény munka van és követelmények, ott az egekbe szökik az árbevétel, növekszik a morál és több lesz a pénz.
Ügyelj arra, hogy mindig jutalmazd a kemény munkát. A fix fizetés a gyilkosa a hatékony munkának. Sokkal többre képesek a munkatársak, mint ahogy azt beállítják neked.
Természetesen vannak nehézségek, amikor embereket veszünk rá a kemény munkára: az új munkatársak gyakran képzetlenek, feltartják a többieket, mert meg kell mutatni nekik, hogy mit hogyan csináljanak. Erre megvannak a módszerek. Soha ne engedd, hogy egy munkatárs magába tartsa a tudását és ne adja tovább az újoncoknak.
Ha azt hiszed, hogy azzal, hogy nem fogod kemény munkára a személyzetet kedvelni fognak. Nagyon tévedsz. Így alacsony életszínvonalhoz és boldogtalansághoz juttatod őket.
A munkatársak tisztelik a keménykezű vezetőket, akik munkára fogják őket, eredményeket érnek el és magas fizetést tudnak biztosítani nekik.
Őszinte törődéssel,
Loksa Ágnes