Érezted már magad kellemetlenül egy-egy beszélgetés után és nem tudtad megmondani, hogy mi bajod van?
Egyszerűen csak kedvetlen lettél. Már nem érdekelt annyira az, amit csináltál vagy akartál csinálni. “Olyan, nincs kedvem semmihez” érzés kerített a hatalmába.
Ez a rejtett leértékelés. Nem veszed észre, mert annyira beleillik a normális kérékvágásba. A legtöbb esetben nem is tudod beazonosítani, hogy kiokozta. Azt veszed észre, hogy egyszer csak elment a kedved mindentől.
Egy kicsit kanyarodjunk vissza a beszélgetéshez. Ugyanis vannak jelek, csak annyira finomak és alig észrevehetőek, hogy az emberek nem is gondolják, hogy ez az. Pedig igen.
Íme:
Beszélgetsz valakivel és éppen a vállalkozásod sikereit ecseteled neki. Erre a válasza egy nem igazán odaillő dolog lesz. Nem fog megdicsérni és nem fogja elismerni az eredményeidet. Egyszerűen csak el kezd beszélni egy másik vállalkozásról, hogy azok mennyire sikeresek és mi mindent elértek már. Ezután mesélsz neki a gyerekeidről, hogy milyen ügyesek és szépek. Erre a válasza az lesz, hogy XY gyereke már hegedűl és Z-jé pedig matematika versenyt nyert. Bármit mondasz magadról, a munkádról, az életedről, mindig találni fog valakit, aki ezeket már régen megcsinálta méghozzá jobban. Folyamatosan leértékeli a veled történteket. Éppen csak annyira csinálja ezt, hogy ne vedd észre. Nem nyíltan támad, mert azt észre vennéd. Az sem kellemes, de ez talán még rosszabb, mert nem tudod, hogy mi bajod.
Este hazamész és nincs kedved semmihez. Másnap felkelsz és már nem azzal a lendülettel indítod a napod.
Ismerd fel ezeket az embereket és kezeld őket a helyükön. Soha ne engedd, hogy bárki is elvegye a kedvedet az életedtől, azzal, hogy ezt csinálja. Soha ne hasonlítsd magadat másokhoz, csak is saját magadhoz. Nézd meg, hogy mennyi mindent elértél és milyen sok jót tettél a környezeteddel. Szeresd magad és bízz magadban!
Sokkal jobb vagy, mint az gondolod! Ne dölj be a rejtett leértékelésnek!