Ha eleged van abból, hogy mindent neked kell megcsinálnod…
Nemrég múltál 40, de már van pár ősz hajszálad. Reggeltől estig dolgozol, szinte sose látod a gyerekeidet, de tudod, hogy most kell megnyomni, amíg még bírod.
Vajon hová vezethet mindez, ha ilyen tempóban folytatod?
Ráadásul a munkatársak egy része, olyan, mintha nem is neked dolgozna:
- Bármit mondasz, annak az ellenkezőjét csinálja.
- Mindent megkritizál.
- Problémákat generál.
- Nem hajlandó dolgozni.
- Állandóan kevesli a fizetést.
- Rombolja a csoport morált.
Sokkal könnyebb lenne, hogy ha legalább a beosztottakkal nem kellene nap, mint nap megharcolnod. Hiszen van elég bajod, amúgy is.
Hogyan építsd fel a csoport morált?
Érdemes tudni, hogy, amikor kizárólagosan felülről, azaz a vezető felől érkeznek a szabályok betartására és a munka ösztönzésére felszólító kommunikációk, addig nem várható látványos eredmény.
Egy főnök – aki valóban össze akar kovácsolni egy jó csoportot magának – el kell, hogy érje, hogy a beosztottak maguk is megregulázzák egymást szükség esetén. Ha csak a vezető teszi ezt, annak kudarc az eredménye.
A morál látványos emelkedéséhez szükség van arra is, hogy a vezető kellő mennyiségű, nehézségű és fontosságú feladattal lássa el a kollégákat, hogy azoknak unalmukban ne jusson eszükbe “lázadás”-t szítani a főnök ellen. Természetesen a jó munkájukat mindig érdemes elismerni szóban vagy írásban, hogy érezzék, amit tesznek az fontos a cég számára. (Például ilyeneket lehet mondani: Ezt a feladatot csak Te tudod megoldani. Számítok az együttműködésedre. Vagy: Azért vettelek fel téged annak idején, mert tudtam, hogy te leszel az, aki segít nekem ezt a problémát megoldani)
Valójában ez a fontosság érzete emeli az emberek erkölcsi hovatartozását és kovácsolja össze a csapatszellemet.
Ha bármit el szeretnénk érni egy csoportnál, akkor érdemes a munkatársakkal egyenként elbeszélgetni, mielőtt a nagy közönség elé tárjuk a mondandónkat. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy meg kell találni a hangadókat, akiknek a többiek feltétel nélkül elfogadják a véleményüket és őket megkeresni. Amint őket magunk mellé állítottuk, úgy a többiek követni fogják őket.
Íme két gyakorlati példa:
Rossz minta:
A vezető nem ad ki semmilyen fontos feladatot a kezéből, mert nem bízik a munkatársaiban. Emiatt azoknak nincs sikerélményük, ráérnek pusmogni és zúgolódni a háttérben. Jön egy új munkaerő, aki még nem ismeri az ottani világot és lelkesen veti bele magát a feladatok elvégzésébe. Határidő előtt mindennel elkészül. A többiek rászólnak, hogy: “Ne ilyen gyorsan, ez itt nem szokás. Amúgy sem kapsz több fizetést. Vegyél vissza a tempóból.” Az új munkaerő pár hét alatt beletanul az itteni szokásokba és már ő sem lesz lelkes, mint, ahogy korábban volt.
Jó minta:
A vezető egyenként elbeszélget a beosztottakkal és kiemeli az erősségeiket. Átbeszéli velük egyesével, hogy mit jelentenek az együttműködés, a morál, a teljesítmény és a csoport szavak. Ráveszi őket, hogy saját szavaikkal mondják el, hogy mit kellene tenni, hogy ezek megvalósuljanak a cégben. Kikéri a segítségüket ezek kivitelezésében. Biztosítja őket, hogy a posztjuk nélkülözhetetlen a cég működésére nézve. Roppant fontos az a tevékenység, amit végeznek. Megbízza őket, olyan feladatokkal, amit maguk sem hisznek, hogy elvégezhetik. Muszáj lesz felnőniük hozzá. Ez kellő motivációt ad a munka elvégzésére. Megbeszéli még a cég írott és íratlan szabályait is és kéri a segítségüket a betartásában és a betartatásában.
Majd ezútán jöhet a csoportos megbeszélés, ahol méltatja a csoport tagjainak munkáját. Itt újra átbeszéli velük a morál jelentőségét és kéri a segítségüket a megvalósításban.
Ha ezútán érkezik egy új munkaerő, annak a többiek segítenek beilleszkedni és felhívják a figyelmét a jó teljesítményre és a szabályok betartására.
Építs egy jó csapatot magadnak, akik át tudják venni a terhek egy részét, amik a Te válladat nyomják!
Őszinte törődéssel,
Loksa Ágnes
