Egyik reggel egy érdekes jelenségbe futottam bele, ami mindenképpen tanulságos volt, és szeretném veletek megosztani.

Szóval egyik reggel egy szupermarketbe kellett bevásárolnom. Tudtam, hogy a bevásárló kocsik csak 100Ft-ossal köthetőek el. Sajnos akárhogy kutattam, nem találtam egy darabot sem a pénztárcámban. Fogtam két 50Ft-ost és odasiettem egy férfihoz, aki épp nagy lendülettel tolta volna vissza a kocsiját. Rákérdeztem:

—100-as van benne?

Nézett rám, de nem válaszolt. Láttam, hogy pénz van benne nem érme, ezért gyorsan felé nyújtottam a két 50Ft-ost.

—Itt van két ötvenes helyette. Elvihetem a kocsit?

Nem szólt semmit. Elvette a pénzt és odaadta a kocsit nekem. Miután elvégeztem a bevásárlást toltam vissza a helyére és helyezem be a nyílásba az eszközt. A benne lévő pénz kiugrott annyira, hogy lássam 10Ft-os van benne, de kivenni nem tudtam, mert bele volt szorítva a nyílásba. Ott hagytam a kocsit a pénzzel együtt és közben nagyon megsajnáltam a férfit.

Milyen rossz napja lehetett neki ezek után, hogy azzal a tudattal kellett szembesülnie, hogy becsapott egy jószándékú embert, azaz engem.

Sokszor hallani, hogy gonosz a világ és gonoszak az emberek. Én nem osztom ezt a nézőpontot. Sőt, én kimondottan úgy gondolom, hogy a legtöbb ember jó és jószándékú. Viszont az élet nehézségei, kudarcai miatt követnek el hibákat, és bántó dolgokat tesznek másokkal. De még ennél is több az, amit nem tesznek meg, de meg kellene tenniük. Ez ugyan olyan hiba, és ugyan olyan kárt okoz. Ezt a fajta rossz tettet általában a legtöbben nem azonosítják be rossz dologként.

“Én nagyon rendes vagyok mindenkivel, a légynek sem ártottam, mégis mindenki gonosz hozzám.” – gyakorta találkozunk ilyesmi panasszal.

Ez a típus az, amelyik valóban nem tett semmit, pedig kellett volna neki. És ez ugyan olyan rossz, mintha rosszat tett volna.

Nézzük ezt a bevásárlókocsis esetet. Nem tett semmit. Nem mondta, hogy nem 100Ft-os van a kocsiban. Elvette a pénzt, cserébe odaadta a kocsit és belenevetve a markába távozott. Valóban így történt? Nem, nem hiszem. Biztos vagyok benne, hogy egész nap bántotta a dolog, ezért rossz napja volt, több személlyel összeveszett és elképzelhető, hogy rossz kedvében többeknek ártott a környezetében. Amitől még rosszabb kedvű lett.

Nézzünk másik példát a cégedből:

Van egy munkatársad, aki elmulaszt egy fontos információt átadni. Ebből később nagy gond keveredik. Mivel szégyelli és tudja, hogy rosszat tett, ezért nemhogy nem mondja el, hanem még másokra fogja, hogy ők a hibásak. Ettől még rosszabbul érzi magát, ezért még zsörtölődősebb lesz. Emiatt mindenki kerüli és nem beszélnek vele. Ő is kerüli őket, ezért további fontos információkat hallgat el. Amitől még rosszabbul érzi magát, amiért még zsémbesebb lesz és másokat hibáztat. Végül, mikor már nagyon rosszul érzi magát, kikel magából, hogy “micsoda szörnyű munkahely ez, ő nem bír tovább itt dolgozni” és váratlanul felmond.

Valójában az emberek azért mennek el egy munkahelyről váratlanul, mert olyan dolgokat tettek, amiket nem kellett volna, illetve olyan dolgokat nem tettek, amiket meg kellett volna tenniük és ezeket sose mondták el senkinek. Magukba fojtották a hibáikat, elkendőzték, másokat hibáztattak helyette. Majd mikor már túl sok lett, akkor elegük lett és leléptek. A baj csak az, hogy ha soha nem szembesíti őket valaki ezekkel a tettekkel, akkor a következő munkahelyükön ugyanebbe fognak belefutni.

Ezért, amikor új munkaerőt keresel az egyik fontos lépés az, hogy leinformálható legyen a személy  a korábbi munkahelyén. Ha az előző főnöke pozitívumokat mesél róla és szívesen dolgozna vele még mindig, akkor meg fogja állni a helyét nálad is, viszont, ha azt hallod róla, hogy mindenkivel veszekedett, zsörtölődött, akkor a második interjúra már be se hívd.

Ezzel a tudással felvértezve már jobban fel fogod ismerni, hogy melyik munkatárstól mire számíthatsz.

Remélem, hogy tetszett! Ha szeretnél más hasznos tanácsot olvasni tőle, akkor nézd meg a korábbi blog bejegyzéseimet!>>

Ha problémáid vannak a növekedéssel, vagy ellenkezőleg nem megy jól az üzlet, akkor kérd díjmentes konzultációmat!>>

Őszinte törődéssel,

Loksa Ágnes